Vigyázat! Melyik feltétel is teljesül 15-nél???
and„és”: mindkét
feltétel teljesül
# 3-mal és 5-tel is osztható
if szam % 3 == 0 and szam % 5 == 0:
print("fizzbuzz")
Azért kell vigyázni, mert az egyes kiírások (fizz, buzz, fizzbuzz, szám) feltételei nem zárják ki egymást. Ha egy szám 3-mal és 5-tel is osztható, akkor igaz az is, hogy 5-tel osztható.
Így a programban két lehetőségünk van. Egyik, hogy leírjuk azokat a feltételeket, amelyek teljesen kizárják egymást (pl. 3-mal és 5-tel is osztható; 3-mal igen, de 5-tel nem osztható stb.). Másik, hogy olyan vezérlési szerkezetet írunk, amely figyelembe veszi a halmaz–részhalmaz kapcsolatokat. Az utóbbi esetben az sem mindegy, hogy az elágazásokban melyik feltételt vizsgáljuk előbb. Ha a két oszthatóság együtt nem teljesül, még mindig lehet, hogy külön-külön valamelyik igen!
Az utóbbi elven működő megoldás:
szam = 1
while szam <= 20:
if szam % 3 == 0 and szam % 5 == 0:
print("fizzbuzz")
else:
if szam % 3 == 0:
print("fizz")
else:
if szam % 5 == 0:
print("buzz")
else:
print(szam)
szam = szam + 1Összesítsük a rendeléseket!
Írjunk programot, amely összegzi a fogyasztásunkat: a felhasználótól kapott pozitív, egész számokat összegez, amíg −1-et nem kap.
+ 3
+ 1 = ?
Összegzés tétele
összeg = 0 akkumulátor
CIKLUS AMÍG van még szám, ADDIG
szám = következő elem
összeg = összeg + szám
CIKLUS VÉGE
KI: összeg
Az „akkumulátor” változó az, amelyikben összegyűlik, akkumulálódik az eredmény. Ezt először nullázzuk, utána minden feldolgozott számot hozzáadunk. Minden iteráció végén az addig látott számok összegét fogja így tartalmazni. Ha esetleg egyszer sem ment volna be a ciklusba, akkor pedig nullát.
A bemeneti adatsor formátumát tekintve ez pont ugyanolyan, mint az előző pontban látott: egy végjeles sorozat.
Úgyhogy a tétel alkalmazásához a beolvasást kicsit át kell írni az előbb látott módon: az AMÍG van még szám ciklusfeltétel
while szam != -1-re átírása mellett a beolvasást is ki kell hoznunk a ciklus elé, illetve a ciklustörzs végére.
Így jutunk el a feladat megoldásához, amely lentebb látható.
nem egyenlő
a=a*b → a*=b
a=a+b → a+=b
stb.
print("Kérem a számokat, -1: vége")
szam = int(input())
osszeg = 0 # elején nulla
while szam != -1:
osszeg += szam # összeg = összeg+szám
szam = int(input())
print("Összeg:", osszeg)Másik példa az „összegzésre”: faktoriális számítása
Mi a különbség az összegzés és a faktoriális számítása között programozási szempontból? Szinte semmi! Algoritmikai szempontból a kettő tökéletesen ugyanaz. Más a művelet, de ugyanaz az elv: ciklusban akkumulálunk. Csak lecseréljük:
- A kezdeti értéket 0-ról 1-re
- Az összeadást szorzásra
print("Faktoriális")
n = int(input("n = "))
szorzat = 1
i = 1
while i <= n:
szorzat *= i
i += 1
print(n, "faktoriálisa", szorzat)Vagy rövidebben, for ciklussal:
szorzat = 1
for i in range(1, n+1):
szorzat *= iTérjük vissza az „e” betűk számlálása feladatra!
„vagy”: valamelyik
feltétel teljesül
(elég az egyik)
sor = input()
db = 0
for c in sor:
if c == 'e' or c == 'E':
db += 1
print("Összesen", db, "darab e betű volt.")
A program a két feltételét (kis „e” betű-e, nagy „E” betű-e) VAGY kapcsolatba hozva használtuk. Ez azt jelenti, hogy bármelyik megfelel számunkra. Akár kis „e” betű van, akár „E” betű, a számlálót megnöveljük. A pongyolán megfogalmazott feladatkiírás szólhatna úgy, hogy „számoljuk meg a kicsi és a nagy E betűket” – hiába tudjuk, hogy nem lehet egy betű egyszerre kicsi és nagy is.
A programok írásakor a logikai VAGY és logikai ÉS kapcsolatok közötti különbséget mindig pontosan át kell gondolni. Azért fontos ez, mert a köznapi beszédben a kettőt sokszor pont fordítva használjuk. Például elhangozhat egy tankörben a következő mondat: „Tegye fel a kezét, aki Budapesten és Debrecenben született!” Nyilvánvaló, hogy senki nem születhetett egyszerre Budapesten ÉS Debrecenben. Egyszerűen csak ezt a gondolatot rövidítjük: „Tegye fel a kezét mindenki, aki Budapesten született, és tegye fel a kezét az is, aki Debrecenben született!” A matematikailag, és ezért a programjainkban is korrekt változat élő beszédben szokatlanul hangzana: „Tegye fel a kezét mindenki, aki Budapesten vagy Debrecenben született!”
Vigyázat: a Boole-algebrában használt VAGY kapcsolat kicsit mást jelent, mint a hétköznapi
értelemben használt. A hétköznapi VAGY általában azt szokta jelenteni, hogy a kettő közül
csak az egyik lehet. A Boole-algebrában megengedjük a VAGY kapcsolatnál azt is, hogy mindkét
feltétel igaz legyen. Tehát True or True értéke is True lesz.
Ebben a konkrét példában persze ez nyilván lehetetlen, mert nem lehet a betű egyszerre kis
e és nagy E is. Viszont a szam % 3 == 0 or szam % 5 == 0
példában lehetséges lenne; a 3 és az 5 is osztója a 45-nek, és szam == 45 esetén
az egész kifejezés igaznak számít. 6 és 10 esetén is igaz amúgy,
mert a 3 és 5 közül legalább az egyik osztója ezeknek a számoknak.
A fenti kód egyébként rövidebben így is írható:
db = szoveg.count("e") + szoveg.count("E")Itt az "e" és "E" részsztringek előfordulásait keressük meg,
és számukat adjuk össze. A sztringek .count() függvénye éppen a számlálás tételét valósítja meg;
ha egyetlen egy karakterből álló sztringet adunk neki, akkor tulajdonképpen a betű előfordulásainak
számát fogja adni.
Melyik a legmagasabb rakéta?
Olvassunk be a billentyűzetről a magasságokat! Hány darabot – kérdezzük a felhasználótól! Melyik volt a legnagyobb közülük?
Szélsőértékkeresés tétele
legnagyobb = első elem első CIKLUS AMÍG van még szám, ADDIG szám = következő elem többi HA szám > legnagyobb, AKKOR legnagyobb = szám FELTÉTEL VÉGE CIKLUS VÉGE KI: legnagyobb
Vigyázat! Az első „tippet” is a sorozatból kell venni! Általános esetben elvi hibás a legnagyobb=−1000 kezdetű vagy hasonló megoldás! (Ha az összes szám kisebb lenne −1000-nél, akkor hibás lenne az eredmény.)
A maximumkeresés Python nyelven
db = int(input("Hány szám lesz? "))
# az első külön
aktualis = float(input("1. szám: "))
maximum = aktualis
# a többit ciklusban
for i in range(2, db+1):
aktualis = float(input(str(i) + ". szám: "))
if aktualis > maximum:
maximum = aktualis
print("Legnagyobb:", maximum)Feladat
Kérjünk a felhasználótól 10 szót, és utána írjuk ki őket fordított sorrendben!
Megoldás – sorminta???
a = input()
b = input()
c = input()
…
print(c)
print(b)
print(a)Mire lenne itt szükség?
Az eddigi programjainkban:
- Csak néhány nevesített változóval dolgoztunk, amelyeknek mind kitüntetett szerepe volt
- Nem tudtuk azt mondani, hogy „sok”
- Csak a beérkezés sorrendjében tudtuk feldolgozni az adatokat
Ami hiányzik:
- Jó lenne egyszerre több elemet is tárolni
- Az elemeket sorszámozva hivatkozni (első szó, második szó…), mert akkor egy ciklus végigmehetne az elemeken
- Az elemeket tetszőleges sorrendben elérni, mert akkor kiírhatnánk fordított sorrendben