Turing gépei és a Brainfuck nyelv

Czirkos Zoltán · 2021.05.31.

Turing gépei és a méltán hírhedt Brainfuck programozási nyelv. Mit jelent az, hogy egy nyelv Turing-teljes? A „Mi tud a számítógép? Mi az, amire képtelen?” írás folytatása.

Alan Turing cikke óta tudjuk, hogy léteznek algoritmikusan megoldhatatlan feladatok. Például az, hogy olyan programot írjunk, amely bármely másikban képes megtalálni a szemantikai hibákat. Ennek bizonyítását ő igen szokatlan módon végezte el: képzeletbeli számítógépeket talált ki, és azokra írt programokat.

A gépek meglehetősen egyszerűek voltak. Egyszerűségük ellenére viszont ekvivalensek a mai számítógépekkel – amit azokkal nem lehetett megcsinálni, azt nem lehet egy mai számítógéppel sem. Innen ered a „Turing-teljes” fogalom. Egy programozási nyelvre azt mondjuk, hogy Turing-teljes, ha megoldhatók benne ugyanazok a feladatok, amelyek megoldhatóak egy Turing-géppel is. A Python például ilyen: lekódolható benne minden algoritmizálható probléma. Ennél kevesebbet tudhat egy nyelv (bár akkor nagyon korlátozott lesz a használhatósága), ennél többet azonban nem. A legmodernebb programozási nyelvek sem többek ennél, legfeljebb tömörebbek vagy kényelmesebbek.

Egy nyelv Turing-teljességét többféle úton lehet bizonyítani. Például úgy, hogy megírunk benne egy programot, amelyik utánozza egy Turing-gép működését. Vagy úgy, hogy írunk benne egy értelmezőt (interpretert), amelynek a bemenete egy másik Turing-teljes programozási nyelven írt program – és képes lefuttatni azt. Ha képes utánozni egy teljes nyelvet, akkor, ha máshogy nem, azon a nyelven kell majd megfogalmazni a feladatot. De meg fogja tudni csinálni. Vannak más, bonyolultabb útjai is egy ilyen bizonyításnak.

Hello world Brainfuck nyelven
++++++++++[>+++++++>++++++++++>+++>+<<<<-]
>++.>+.+++++++..+++.>++.
<<+++++++++++++++.>.+++.------.--------.>+.>.

A Brainfuck (BF) nyelv egy rendkívül primitív programozási nyelv, amely mindössze nyolc utasítást ismer. Látván, hogyan fest benne egy Hello world program, érthető, hogy miért kapta ezt a nem szalonképes nevet ez az ezoterikus nyelv. Azonban ez is Turing-teljes, hiszen lehetséges benne olyan programot írni, amely egy Turing-gépet utánoz! Nézzük meg, hogyan működnek ezek.

1. Turing gépének felépítése és működése

Az említett gépek felépítése a következő. Minden gép tartalmaz egy vezérlőegységet, egy programkártyát, és egy adatszalagot. Az adatszalag egy cellákra osztott tároló, amelyen tetszőleges szimbólumok (betűk, számok stb.) lehetnek. Minden cella egy szimbólumot tartalmazhat. A szalag egy író-olvasó fej alatt mozog, amelyik egyszerre mindig csak egy cellát lát. A kiindulási állapotban a szalag teljesen üres.

A programkártya egy táblázat, amely ún. állapotokra oszlik. A vezérlőegység tárolja azt, hogy éppen melyik az aktív állapot. A táblázat első két oszlopa egy állapotot és egy szimbólumot tartalmaz, második két oszlopa pedig egy tevékenységet és a következő állapotot.

A működés nagyon egyszerű. A vezérlőegység megnézi, hogy a szalagon milyen szimbólum található az aktuális pozícióban. Ezután az aktuális állapota és a beolvasott szimbólum alapján kiválasztja a nekik megfelelő sort a táblázatból. (Ezek egyértelműen ki kell jelöljenek egy sort, különben hibás a program.) Végrehajtja az ott megadott tevékenységeket, végül pedig átugrik az utolsó oszlopban adott következő állapotra. És így folytatja a végtelenségig.

Példaprogram: 01010101…
állapotszimbólumtevékenységköv. állapot
startüresP0, Jegy
együresP1, Jstart

A fenti példaprogram teleírja a szalagot a 010101… sorozattal. Bekapcsoláskor a gép a start állapotba kerül. Megvizsgálja a szalagot, ahol egy üres cellát talál (hiszen bekapcsoláskor a szalag üres). Ez az állapot és szimbólum kombináció kijelöli az első sort. Leír (P) ezért egy 0-t a gép az aktuális pozícióra, utána pedig jobbra lép (J), és átugrik az egy állapotba. A következő körben majdnem ugyanez történik: a szalag az új pozíción megint üres, de most az egy állapotban van a gép. Ezért a második sor alapján leír egy 1-est, és jobbra lép, aztán vissza a start állapotba.

Megnöveli a számot eggyel
állapotszimbólumtevékenységköv. állapot
plusz-egy bármi - van-átv
nincs-átv 0 P0, B nincs-átv
nincs-átv 1 P1, B nincs-átv
nincs-átv üres B vége
van-átv 0 P1, B nincs-átv
van-átv 1 P0, B van-átv
van-átv üres P1, B vége
vége bármi - vége

A második példaprogram jóval hosszabb. Ennek feladata megnövelni egy kettes számrendszerben leírt számot eggyel – feltéve, hogy akkor indítjuk el, amikor a szám legalsó helyiértéke az aktuális szalagpozíció alatt van, és tőle balra vannak az egyre növekvő helyiértékek. A program a következőképp működik. Tegyük fel, hogy az előző körből hoztunk átvitelt (van-átv). Akkor ha 0-t látunk, az 1-re kell változtatni, mert 0+1=1; és a következő körben nem lesz átvitel. Viszont ha 1-est, akkor 1+1=2 (10kettő), ezért 0-t kell leírni, és a következő körben is számolni kell az átvitellel. Ha nem hoztunk átvitelt az előző körből (nincs-átv), akkor egyszerűen le kell másolni az aktuális szimbólumot (0+0=0, 1+0=1), és ugyanígy folytatni. Ez történik a szám közepén.

Lássuk a szám elejét és végét. Egyrészt, a szám végére, azaz a legnagyobb helyiértéke utáni első üres cellára érve, hozott átvitel esetén még le kell írni egy 1-est. Ez azt jelenti, hogy a számjegyek száma megnőtt eggyel. Ha nem hoztunk átvitelt, akkor viszont nincs teendő. Mindkét esetben a program végeztével a szám utáni első üres cellán fog állni a szalag. Másrészt, a szám végén, legalsó helyiértéknél (az egyeseknél) is egy kicsit mást kell csinálni, mint a többinél. Ott elvileg nincsen átvitel az előző körből (nem volt előző kör), de az volt a feladat, hogy hozzá kell adni egyet a számhoz. Ezért úgy vehetjük, mintha lett volna. Ezzel a trükkel indul az összeadás. Az induláskor, a plusz-egy állapotban a gép nem csinál semmit, csak átugrik a van-átv állapotba. Vagyis a legalsó helyiértéket úgy dolgozza fel, mintha lett volna átvitel az előző körből.

Egy megkonstruált Turing-gép

A Turing-gépek igazából érdemi munkára alkalmatlanok, csak elvi jelentőségük van. A programozásuk nagyon nehéz, nem igazán követi az emberi gondolkodást. A megírt programok pedig lassúak, az idejük nagy részét azzal töltik, hogy ide-oda tekergetik a szalagot, és keresik a különféle módon megjelölt cellákat. Az ehhez hasonlóan viselkedő, minimalista programozási nyelveket „Turing tarpit”-nek szokták nevezni angolul.

2. A Brainfuck nyelv

A BF nyelv igencsak érezhetően ezeket a gépeket utánozza. A BF gépnek is van egy adatszalagja, amelyik mindenhol nullákat tartalmaz bekapcsoláskor, és jobbra-balra lehet lépni rajta. Programkártya helyett azonban itt a program is egy szalagon van. Nem ugyanazon, mint az adat, hanem egy másikon.

A nyelv mindössze nyolc utasítást tartalmaz. A Turing géphez hasonlóan a BF esetén is a gép műveletet végezni csak az aktuális szalagpozíció alatt található számmal tud. Ellentétben velük viszont képes a felhasználójával kommunikálni: kérni tőle egy karaktert (aminek a beolvasott kódját természetesen a szalag aktuális pozíciójára tárolja el), és kiírni egyet (az aktuális szalagpozíción lévőt). Az utasításokat az alábbi táblázat foglalja össze.

utasításfeladat
>Jobbra lép a szalagon
<Balra lép a szalagon
+A mutatott bájt növelése eggyel
-A mutatott bájt csökkentése eggyel
.A mutatott karakter (bájt) kiírása a kimenetre
,Karakter beolvasása a bemenetről a mutatott bájtba
[Elöltesztelő ciklus kezdete
]Ciklus vége
minden másKomment

Az utasítások szekvenciálisan hajtódnak végre, azaz egy utasítás végrehajtása után a gép ugrik a következőre. Kivétel a ciklusszervezésnél. A ciklusnak csak elöltesztelő változata van. Ha a belépési feltétel teljesül (a mutatott bájt nem nulla), akkor a ciklusmag első utasításánál folytatódik a végrehajtás. Ha nem, akkor pedig a bezáró zárójelpár utáni első utasításnál. A ciklusokat szabad egymásba ágyazni, feltétel (elágazás) azonban nincs, hanem egyszer lefutó ciklussal kell helyettesíteni.

3. BF nyelv – példák

A nyelv működését legkönnyebben példákon keresztül lehet megérteni.

Echo

12345678   ez a sor komment
,+[-.,+]   ez a sor a program

Ez a program kiír mindent, amit a bemenetén megkap. A működése a következő. Beolvas egy bájtot (1). Hozzáad a beolvasott bájthoz 1-et (2). Ha az így keletkezett érték nem nulla (vagyis a beolvasott bájt nem -1 volt), akkor bemegy a ciklusba (3). A ciklusban csökkenti a bájtot, vagyis visszakapja az eredeti értékét (4), amit utána kiír (5). Aztán megint beolvas és növel egy karaktert a következő iteráció számára (6, 7), ugyanúgy, mint a ciklus előtt, és végül ugrik a ciklus elejére (8→3). Vagyis a program addig másolja a kimenetre a bemenetét, amíg −1-es kódú karaktert nem kap. (A BF interpretereknél az a szokás, hogy a fájl vége jel érzékelése esetén a futó BF programnak −1-et adunk a beolvasásra.)

Nulla és más konstansok

[-]

A ciklus addig fut, amíg az aktuális pozíción lévő bájt nem nulla. A ciklus törzse csökkenti azt, vagyis előbb-utóbb nulla lesz.

huszonhat (otszor ot meg egy)
+++++[>+++++<-]>+

Ez a program az aktuális szalagpozíciótól eggyel jobbra lévő helyre a 26-os konstanst írja (feltéve, hogy mindkettőn előzőleg nulla volt). Ehhez előbb az aktuális pozícióra az ötöt írja (ötször növeli a nullát), utána bemegy egy ciklusba, ami ugrik jobbra, ötször növel, és visszaugrik (vagyis az eggyel jobbra lévő bájtot változtatja). Végül az eredeti pozíción lévő bájtot csökkenti és ismétel. Az ismétlés miatt a ciklus érdemi törzse >+++++< ötször fut, azaz huszonötször növeli meg a jobb oldali bájtot. A ciklusból kilépés után pedig még egyszer, így adódik ki a huszonhat.

Elágazás (feltétel)

[valami[-]]

A külső ciklus belsejére (a „valami”) kommenttel jelzett helyre akkor kerül a végrehajtás, ha a szalag aktuális pozíciójában nem nulla van. A ciklustörzs végén viszont nullázzuk azt a pozíciót, és ezért maximum egyszer hajtódik végre az. Szóval ez egy elfajult ciklus, amely csak egyszer futhat: egy elágazás.

Helló

++++++++[>++++++++<-]>++++++++.---.+++++++..+++.

Kiírja, hogy HELLO. Ehhez előállítja a 64-es konstanst (8×8), és utána azt a bájtot növeli-csökkenti, hogy a megfelelő ASCII kód jöjjön ki.

Érték mozgatása két cellával arrébb

KOD     PSZEUDOKOD
>>      cella2re ugrik
[-]     cella2t kinullazza
<<      visszamegy cella0ra
[       amig cella0 nem nulla
  -       kivon egyet cella0bol
  >>      atmegy cella2be
  +       hozzaad egyet cella2hoz
  <<      visszamegy cella0ra
]       ciklus vege

Sierpiński-háromszög

Az alábbi BF program egy Sierpiński-háromszöget rajzol csillagokból, ha 80 karakter széles ablakban fut. A kimenete majdnem ugyanúgy néz ki, mint a forráskódja.

Ennek érdekes az első sora. Mert ránézésre kommentnek tűnik, azonban tartalmaz utasításokat: [-.], amelyek közül az egyik ráadásul kiírás. De mivel ez fut legelőször, és ez az egész sor egy ciklus, sosem hajtódik végre a belseje, mert induláskor a szalag minden pozícióján 0 van.

[ This program prints Sierpinski triangle on 80-column display. ]
                                >
                               + +
                              +   +
                             [ < + +
                            +       +
                           + +     + +
                          >   -   ]   >
                         + + + + + + + +
                        [               >
                       + +             + +
                      <   -           ]   >
                     > + + >         > > + >
                    >       >       +       <
                   < <     < <     < <     < <
                  <   [   -   [   -   >   +   <
                 ] > [ - < + > > > . < < ] > > >
                [                               [
               - >                             + +
              +   +                           +   +
             + + [ >                         + + + +
            <       -                       ]       >
           . <     < [                     - >     + <
          ]   +   >   [                   -   >   +   +
         + + + + + + + +                 < < + > ] > . [
        -               ]               >               ]
       ] +             < <             < [             - [
      -   >           +   <           ]   +           >   [
     - < + >         > > - [         - > + <         ] + + >
    [       -       <       -       >       ]       <       <
   < ]     < <     < <     ] +     + +     + +     + +     + +
  +   .   +   +   +   .   [   -   ]   <   ]   +   +   +   +   +
 * * * * * M a d e * B y : * N Y Y R I K K I * 2 0 0 2 * * * * *

Más nyelvekben meg kell küzdeni, hogy így kinéző kódokat írjon az ember – a BF azonban eleve ilyen. :)